Kreatívságaim tárháza

A héten varrtam egy párnát, szintén tombolatárgynak. Minden este dolgoztam rajta.

1. nap: Papírra varrtam a forgót;
2. nap: Varrtam két keretet a forgó köré, így elkészült a top;
3. nap: Összeszendvicseltem a három réteget;
4. nap: Megtűztem;
5. nap: Készre varrtam a párnát.

Nem ez lesz az egyetlen tombola-párna. Csoporttársaim is készültek, összesen 20 várja majd leendő tulajdonosát.

This week I sewed a pillow for raffle object, as well. I worked on it every evening.

1st day: I pieced the whirl block on paper;
2nd day: I sewed two borders around the whirl block, so the top is finished;
3rd day: I basted the 3 layers;
4th day: Quilted;
5th day: I sewed the finished top to a pillow.

This will not be the only one pillow for raffle. My group mates also made some. 20 pieces will wait for their future owners.

A készülő tombolatárgyak már megtűzött állapotban vannak. Hogy hol a harmadik? Elrontottam. Helyrehozhatatlanul. Úgyhogy kénytelen voltam megválni tőle.

Ma a foltvarró csoportom találkozót tartott, rögzítettük a kiállítással kapcsolatos tennivalókat. Mit mondjak, kaptam feladatot szép számmal. Ideje magasabb fordulatszámra kapcsolni.

The raffle objects in progress are already quilted. Where is the third one? I messed it irreparably, so I had to throw it away.

Today my patchwork group held a meeting. We fixed the exhibition-related tasks. What can I say, my to do list is a little bit long. It is time to change to higher gear.

Hétvégén tartották a Határtalanul foltvarró kiállítást, amelyet idén a Magyar Foltvarró Céh megalakulásának 20. évfordulója is különlegessé tett. Elkészült az ír-magyar együttműködésben készült két virágos kép is. (Összefoglalva: magyar és ír foltvarrók sok-sok színes virágot készítettek angol mozaik technikával, majd az összegyűlt virágok 2 képre kerültek fel.) Mindkét jelentős méretű képet kiállították hétvégén és hihetetlenül szépek lettek. Ráadásul felfedeztem a saját kis művemet is. Jó érzés!

Természetesen az érdem Váradi Gyöngyié, aki az egészet megtervezte és koordinálta, valamint mindazoké, akik applikálták, tűzték és készre készítették.

This weekend was held the Hungarian Patchwork Exhibition, which this was special due to the 20th anniversary of the Hungarian Patchwork Guild. There were two flowery pictures prepared in Irish-Hungarian cooperation. (Summarized, Hungarian and Irish women pieced individually a lot of coloured flowers, and then gathered on 2 pictures.) Now, the two large-sized images were exhibited this weekend those are unbelievably beautiful. Moreover I discovered my own little work on it. What a good feeling!

Of course, this is Váradi Gyöngyi's merit, which designed and coordinated the whole thing, and all those, who hand appliquéd and quilted it.

Először is köszönöm az előző írásomra érkezett együtt érző kommenteket. Sajnos olyan időszakot élünk, amikor sokunkat érintenek az ilyen jellegű gondok.

Korábban belekezdtem viszont egy nagyobb ívű dologba (is). A múltkori akció keretében vettem néhány gombolyag fonalat. Mivel ez alkalommal kimondottan zokniknak való színűek voltak, nem próbálkozom semmiféle hordható dologgal. Ez most kimondottan egy olyan projekt, ami alig kíván odafigyelést: lusta kötés és teljesen monoton minta. Viszont annál jobban kikapcsol. Ideális szórakozás az autóban (szigorúan az anyósülésen) vagy a TV előtt. Ugyanakkor haladós is, hiszen 20 szemnél soha sincs több a tűn.

A képen csak részleteket mutatok. Mi lehet ez?

Previously, I began a more ambitious thing, as well. I bought some balls of yarn during the last time when sock yarn was buyable here. Since this time there was available only in really colours for socks, I don't try out any kind of wearable thing. This is a project that requires hardly attention: garter stitch and monotone pattern. It is an ideal entertainment in the car (strictly in the passenger's seat) or in front of the TV. At the same time it goes forward quickly since there are never more then 20 stitches on the needles.

I show only details on the picture. What may this be?

Jó ideje nem varrtam. Ennek főleg lelki okai vannak, rázós volt ez az év. Banki dolgozóként többszörösen megéreztem a válság hatását, az idén legalább hatszor volt átszervezés. Én is voltam a tál szélén, végül maradtam - egyelőre. Mindezt végigélni nem volt egyszerű, a bizonytalanság nincs rám jó hatással. Ráadásul sok száz kollégától kellett búcsút venni. Mindez megviselt.

Ebben az időszakban sok erőt adott a futás és a kötés. Futás közben az ember könnyen rendszeri a gondolatait. Ugyanakkor teljesen leizzad és megtisztul. Legyőzi a kilométereket és önmagát, ezzel erősnek érzi magát, könnyebben néz szembe a napi kihívásokkal. A kötés pedig nyugtat. Monotóniájával segít visszavenni a fordulatszámot, ráadásul könnyű előkapni és akár néhány szem után egyetlen mozdulattal visszatenni a helyére. Sajnos nálam a varrás nem ilyen egyszerű. Legalább negyed órás előkészületekkel jár mire mindent előveszek, bekapcsolok; és ugyanennyi az elpakolás is. Ha pedig az első illesztés és levarrás után kiderül, hogy ez most nem fog menni, fél óra telik el teljesen fölöslegesen, a kudarcélményről pedig ne is beszéljünk.

Most, hogy év végéig vége a leépítéseknek és én is új helyen folytatom, igyekszem kicsit összeszedni magam (ebben az őszi szünet sokat segített). Első lépésként megkértem a Drága Embert, hogy olajozza meg a varrógépemet. Azután elővettem a maradékos dobozomat és varrtam néhány repülő vadludat papírra varrással. Tudom, nem sok, de bevezetőnek jó volt és pont elég. Néhány apróságot készülök varrni november folyamán, hiszen decemberben kiállításunk lesz és tombolatárgyakra is szükség van.

It is a while since I did not sew. It has mainly psychological causes: this was a hard year for me. As a bank employee I felt the impact of the crisis: there were reorganizations at least six times this year. I was on the edge of the bowl, and then I stayed in - yet. Experiencing all this was not easy; the uncertainty does not have a good effect on me. Moreover it was necessary to say farewell to hundreds of colleagues. All this wears me out.

During this period the running and the knitting gave me much strength. During running you can easily system your thoughts. While sweating, you become purified. Overcoming the kilometres and yourself it is easier to face the daily challenges. The knitting relaxes. With its monotony it helps to regain the speed and moreover, it is extra easy to pull it out and even after some stitches to put it back with one single movement. The sewing is more complicated for me. Preparations take at least a quarter-hour taking out everything, and the putting back is the same. If after the first stitches turns out that this will not be going now, half an hour passes completely useless, let us not talk about the failure experience though.

Now, that the lay-off is over until the end of the year and I go on in a new area, I try to gather myself up a little bit (the autumn holiday helped a lot). As the first step I asked my DH to oil my sewing machine. I took out my stash and I pieced some flying geese blocks on paper. I know, it is not too much, but it was enough for warming up. I intend to make some tiny things during November, since we will have an exhibition in December and there will be needed some raffle objects.

Jó hatással van rám az őszi szünet! A sok munkahelyi stressz után már egész jól érzem magam. Ma például Ildinél töltöttük a délelőttöt: sokat beszélgettünk, miközben kifeszítettük az általa kötött sálat. Ildi megvendégelt minket meggyes pitével, aminek receptje e-mail-en hamarabb hazaért, mint mi magunk. Ildi, ezúton is köszönet érte!

Délután megengedtem a kiskuktának, hogy birtokba vegye a konyhát, amit persze nagy örömmel fogadott. A végeredmény pedig legalább olyan jól sikerült, mint a délelőtti etalon. :-)

Este pedig edzésre vittem a kis sportolót és amíg ő a kötelezőt rótta én is futottam néhány kört (7 km), mivel közel 3 hét múlva ismét félmaratont futok, ezúttal Ágival együtt. Alig várom!

The autumn holiday has a good effect on me! After a lot of stress at work, I feel good. For example today we spent the morning at Ildi: we talked a lot while we blocked the scarf knitted by her. Ildi treated us with her sour cherry pie, the recipe of which came home earlier via e-mail as we do. Thank you for it, Ildi!

Afternoon I allowed the small scullion to take possession of the kitchen, which she received with a big joy, of course. The final result turned out at least as well as the morning etalon. :-)

In the evening I took the little sport girl to training and while she imposed the obligation I ran some rounds (7 km), since I will run a half marathon again in nearly 3 weeks, this time together with Ági. I can't wait it!

Ez az időszak nem éppen a legproduktívabbjaim közé tartozik. Egyszerűen nem vagyok ott fejben. Anélkül pedig nem megy...

Az elmúlt napokban kötöttem még egy Vine and Leaf sapkát a gyermeknek; egyrészt mert az előző nagyon tetszett neki, másrészt pedig mert ez kifejezetten ehhez a pár kesztyűhöz készült, maradék fonalból. Most némi módosítást is eszközöltem: eggyel többször ismételtem a mintát, hogy a sapka egy kicsit magasabb legyen. Most, hogy egyszínű fonalat használtam, a minta jobban látszik. Viszont ez a verzió nem annyira meleg, mint az előző, mert az gyapjú, ez pedig pamut.

This is not my most productive period. I am simply not there mentally.

I knit another Vine and Leaf hat for my daughter in these days. First because she really liked the previous one and because this is especially for this pair of gloves. This time I made a modification: I repeated the pattern one more time in order to the hat should be even taller yet. Now, that I used a solid yarn, the pattern shows better. On the other hand this version is not so much warm than the previous, because that is wool and this is cotton.

Szolgálati közlemény:

A Lidl-ben mától lehet zoknikötő fonalat kapni 75% gyapjú és 25% poliamid összetételben, 8 féle színben 1.299,- Ft/csomag = 20 dkg áron.

Vigyázat, többféle 100% műszálas fonal is van, ne tévesszen meg benneteket!

Elkészült a sapka és az alábbi két kép egyértelműen bizonyítja: küldetés teljesítve!

Próbáltam olyan mintát választani, ami alapértelmezésben szorosan áll, szükség esetén viszont képes tágulni, mint a passzé. De annál azért egy kicsit változatosabb. A gyapjú pedig biztosítja, hogy jó meleg legyen.

A leírást a Vogue Knitting 2009. őszi számában találtam.

The hat is completed and the two photos clearly show: mission completed.

I tried to choose a pattern, which is tight in default, but can expand if necessary as the ribbing. But let it be more varied. The wool ensures the warmth.

The original pattern is in the Vogue Knitting Fall 2009.

Kétségtelen, itt az ősz. Szerencsére a SZÉP ősz: ugyan hűvösek a reggelek; de napos, melengető a nappal, és egyre rövidülnek a napok. Az iskolában is elindult a hajtás, elkezdődtek a különórák és az egyéb programok is. Ezek között van az úszás, ami néhány hónapig a tornaórát hivatott helyettesíteni. Viszont kora reggelente tartják és félő, hogy nincs elég idő a hajszárításra a hosszú hajú lányok esetében. Ezért gyorsan próbálok egy laza, de meleg sapkát kötni a lányomnak, ami alá befér a haja; ugyanakkor tetszik neki annyira, hogy hajlandó legyen felvenni és kötelezően viselni az uszodából az iskolába menet.

A siker titkát a közös megegyezésben látom. A kardigán továbbra is a favoritok között van, tehát annak fonala színben és komfortfokozatban megfelelő alapanyag, ráadásul még mindig van 7 (!) gombolyagom belőle. (Annyira örültem, hogy kaptam az Aldiban az akció utáni héten, hogy kissé túlvásároltam magam.) A gyermek egyetlen kívánsága az volt, hogy a sapka kövesse a fejformáját, ne legyen hátul lelógós. A feladat szép, de mit csináljak azzal az űrrel, ahova a derékig érő haját begyömöszöli - olyankor, amikor nincs alatta a haja???

It is fall, definitely. Fortunately it is a beautiful autumn: cool mornings but sunny and warm daytimes. Also the school goes on with the private lessons and the other programs, like the swimming among those, which is intended to replace the gym for a few months. It is kept early morning and I fear that there is not enough time for the hair drying in the case of the girls with long hair. So I try to knit quickly a loose but warm hat for my daughter, under which her hair fits, and at the same time she will like it so much that she should be willing to wear it going from the swimming pool to the school.

I think that the secret of the success is the common agreement. The cardigan is still between the favourites, so its yarn is an appropriate material both in colour and comfort level and I still have 7 (!) balls of it. (I was glad so much finding this yarn that I slightly bought over.) My daughter's only wish is that the hat must follow the shape of her head and not to hang down on the back side. Well, the task is nice, but what can I do with the space where she bundles her waist deep hair in - when she does not have her hair under it???

Gondoltátok volna, hogy a kötés nem csak élvezetet nyújt, hanem még hasznos is? Itt elolvashatjátok.

Have you ever thought? The knitting is not only a kind of fun, but it is also useful. You may read about it here.

Ma - életemben először - elindultam és lefutottam a 21097,5 m-es távot a 24. Nike Budapest Félmaraton szervezésében. Aki ismer tudja, hogy február óta erre készültem. Heti három alkalommal jártam futni időjárástól függetlenül; augusztusban pedig már akár ötször is, hetente 50 km-t futottam. Az edzésnek meg is lett az eredménye, 1:58:13 alatt letudtam a távot, szinte holtpont nélkül. Az idő is nagyon kegyes volt hozzánk, 20 fok környéki napos, kicsit szeles idő volt, szerintem ideális a sportolásra. A verseny hangulata hihetetlenül jó volt, minden elismerésem a szervezőknek. Mindenkit csak bátorítani tudok, fusson félmaratont, hiszen ez egy legyőzhető táv. A maratonistákat pedig még inkább tisztelem: nekem ma nem ment volna a duplája. Pedig ez lesz a következő kihívás, amit meg szeretnék lépni. Addig azonban még futok néhány félmaratont (most, hogy már tudom, hogy képes vagyok rá)...

Today - first time in my life - I have participated and run the distance of 21097.5 m organized by 24th Nike Budapest Half-Marathon. I was preparing for this since February. I was running three times a week regardless of the weather, from August I was running 5 times and at least 50 km a week. The physical training has the result: I ran this distance in 1:58:13. The weather was very kind to us, around 20°C, a little bit windy; I think it was ideal for the sport. The mood of the competition was incredibly good, all congratulations to the organizers. I can only encourage everyone, let you run a half-marathon, as it is a superable distance. Now I have even more respect to the marathoners: today I could not have been enough for the double distance. But this will be the next challenge I want to do. In the meantime, however, I will run some half-marathons. (Now that I know I can do it) ...

Azt, hogy ez a kendő szép, már korábban is láttam a KAL fotóin, hiszen mindig is tetszett. De hogy milyen gyönyörű valójában, az nem jött át a fényképeken. Most is attól tartok, hogy a saját képeimen nem tudom igazán visszaadni a valóságot, pedig nagy kár érte.

A méretéről elmondhatom, hogy se nem nagy, se nem kicsi. Pont jó, kezelhető nagyságú. Kisebb, mint a Kiri, de nagyobb, mint a Swallowtail. Mintájában izgalmas, hiszen nem a klasszikus kendő felépítés: alap- és széle minta; hanem indul egy hideg érzetet keltő hópehely mintából, majd egy sormintán keresztül lángokba megy át. Apró részleteit még most is szívesen nézegetem, pedig kötése közben minden szemét megismertem és száradás közben is gyakran megálltam mellette. :-) (Látszik, hogy ráérek...)

Tettem fel még néhány képet ide, hátha egyik-másik képes megmutatni, milyen is az én Mystic Light kendőm. Kíváncsi vagyok, Nektek melyik tetszik legjobban.

Azt hiszem, ez méltó befejezése az augusztusnak és a vakációnak egyaránt. Holnap kezdődik az iskola és én is visszatérek a munkába.

The fact that this is a nice shawl I have already seen on the KAL photos since I always loved it. But how really beautiful it is, it did not come through the pictures. Right now I'm afraid that I cannot really give back the reality with my own pictures, it is a pity.

The size is neither large nor small. It fits well, it has a manageable measure. It is smaller than the Kiri, but bigger than the Swallowtail. Its pattern is exciting, since it is not the classic shawl construction: the basis and the edge patterns; but starts with a cold sensation snowflake design, then through a stripe pattern turns into flames. I am looking at the details with pleasure even if I knew all stitches during the knitting phase and I often stopped by it when it was drying. :-) (It seems I am at leisure...)

I have uploaded more pictures here; maybe some are able to show how my Mystic Light shawl is. I would like to know which one you like best.

I think this is a worthy conclusion of the August and the holiday, as well. Tomorrow the school starts and I go back to work.

Hatalmas mérföldkőhöz értem: lejött a kendő a tűről. Életemben először pedig sikerült olyan lazán láncolnom a záró sort, hogy még feszítés nélkül is jól látszik a cakkozott szél.

A huge milestone for me: the shawl is off the needle. For the first time I managed to bind off so loosely, that even without blocking can be seen clearly the scalloped edge.

Ez is még a múlt hét termése. Hét végi kalandozásaink közepette készült. Hiába, ez az ideális hurcolós projekt: kis helyen elfér és nem igényel nagy nekikészülődést, ha előkapom néhány öltés erejéig. Ez a 10. blokk.

This is the result of the last week, as well. I did it during our weekend tours. Well, this is the ideal "take with me" project: it is easy to carry and does not require big preparation, if I take it out for some stitches. This is the 10th block.

Íme szabadságom első hetének részeredménye. Sikerült megkötnöm a sál utolsó előtti szakaszát. Nagyon szépen alakulnak a lángok. Nekem főleg az ívek közötti cikk-cakkok tetszenek, ez a fordított oldalon kötött minta eredménye. További fotók itt.

Here is the partial result of the first week of my holiday. I managed to knit the penultimate section of the shawl. The flames are developing very nicely. I mainly like the zig-zag between the arcs; this is the result of the pattern knitted on the wrong side. Click here for more photos!

Továbbra sem tudok mit mutatni, hacsak nem azt, milyen szép hibiszkusz bokraim vannak az erkélyen. A jelenleg zajló atlétikai világbajnokság jobban lefoglal, mint gondoltam volna. Bolt, Bekele, Dominguez, Richards és a többiek teljes mértékben lenyűgöznek, talán azért mert magam is aktívan atletizálok.

I cannot show anything, unless what kind of beautiful hibiscus bushes I have on the balcony. The ongoing athletic world championship engages me better, than I thought it. Bolt, Bekele, Dominguez, Richards and the others are fully impressive, maybe because I actively do this kind of sport.

Edige második blog-születésnapját ünnepli egy rózsaszín hangulatú ajándékozással. Mivel csodás ajándékai vannak, kukkants be hozzá és köszöntsd fel őt!

Edige celebrates her second blogiversary with a pink giveaway. She has some beautiful gifts; so let you visit her blog and wish her all the best!

Élek még. Egy borzalmas júliuson vagyok túl, amikor minden rossz megtörtént velem. Először elkaptam valami vírusos torokgyulladást, közel két hétig feküdtem 40 fokos lázzal a 40 fokos kánikulában. 13 éves korom óta - amikor tüdőgyulladásom volt - nem voltam ennyire beteg. Kedvem sem volt semmihez, de legalább sokat olvastam. Azután pedig éppen hogy összeszedtem magam, kaptam egy fertőzést a szememre. Ez egy hétig tartott csak, de alig láttam. Se kreatívkodás, se olvasás. Ezt lelkileg volt rossz elviselni, mert ugyan nem éreztem magam betegnek, mégsem tudtam teljes életet élni.

Úgyhogy ennyi. Semmivel nem haladtam, de eltelt egy hónap. Viszont most már jól vagyok és még csak most fogom kezdeni a nyári szabadságomat. Lelkesedéssel tekintek előre...

I am still alive. I survived a terrible July, when everything wrong occurred with me. First, I caught a viral laryngitis; I was lying nearly two weeks with a 40°C fever in a 40°C fry. I was not so sick since I was 13 years old when I had pneumonia. I wanted to do nothing, but at least I was reading a lot. Afterwards though just that I recuperated myself, I got an infection in my eyes. This lasted only a week, but I saw hardly. Neither creativity, neither reading. It was hard to tolerate psychically, because I did not feel sick, but I could not live full lives.

So that is all. There is no progress, but a month passed. But now I'm fine and I will start my summer holiday next week. I am looking forward with enthusiasm...

Igazából a kíváncsiság hajt előre, de nagyon. Ez a szakasz amúgy is viszonylag egyszerű és kiszámítható sormintából állt, sikerült gyorsan letudni. Viszont most kezdődik az izgalmakkal teli rész, hiszen megkezdődik a levelek lángok kötése, ahol a visszája sorok is mintásak, így már a fordított sorok sem csak a pihenésről szólnak. Előnye azonban ennek is lesz (mindenben próbálom a pozitívumot látni), mert az esetleges rontások már a visszafelé sorban kiderülhetnek, nem csak a következő mintás sorban, amikor sehogy sem akar kijönni a szemek száma. Tudom, sovány vigasz, de már 300 szemen túl akaratlanul is elcsúszhatnak a dolgok, ekkora szemszámnál pedig egyáltalán nem mindegy, hogy csak 2 vagy már 3 sort kell lebontani.

Actually, the curiosity drives me forward. This section was relatively simple and predictable and I managed to get it over quickly. But now begins the part full of excitements, since I will knit the leaves flames, where also the purling rows contain pattern. This will have a benefit however (I try to see the advantage in everything), because the eventual mistakes may turn out just in the next row on backwards, not only in the knitting row, when the number of the stitches works out in no way. I know, it is a cold comfort, but the things may slip unintentionally around 300 stitches and it matters if I need to frog only 2 rows and not 3 ones.